Aknay János a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő és szobrász, a posztgeometrikus festészet egyik kiemelkedő egyénisége Nyíregyházán született 1949. február 28-án.
1959-től a Debreceni Képzőművészeti Körben tanult, középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte 1967-ben.
1970-től Szentendrén élt. 1972-ben a Vajda Lajos Stúdió egyik alapító tagja volt. 1976–1984 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai közé választották. 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhely tagja. 1985–1993 között a zebegényi Szőnyi István Művészeti Szabadiskola rajz-, majd festőtanára volt. 1986-ban az Art-éria Galéria, 1994-ben pedig a Patak képzőművészeti csoport egyik alapítója volt. 1987-től1993-ig a Képzőművészeti Szövetség Pest megyei művezető titkáraként tevékenykedett. 1992-től a Szentendrei művésztelep, 1995-től a nagycenki Horváth&Lukács Galéria, 1994-től pedig a németországi zella-mehlisi Mythen képzőművészeti csoport tagja lett.1988-ban az MDF egyik alapító tagja lett.
Művészete szervesen illeszkedik a szentendrei hagyományokba, a Vajda Lajos Stúdió Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál nevével fémjelzett konstruktív-szürrealista irányzatba. Motívumai: ház, angyal, bábu, kereszt, ablak. Teljesen egyéni stílusát a magyar és székely rovásírás motívumainak alkalmazásával teremtette meg.
Munkásságában jelentősek köztéri alkotásai:
• Angyal (fa, fém, festett műgyanta, aranyfüst, c. 300x350x230 cm) a Sztaravoda út és a 11-es főút találkozása, Szentendre (1995)
• Freskó Budapesten az újpalotai Agritek Rt. megbízásából (Műanyagbázisú kültéri falfesték, c. 300×1200 cm) (2001)
• Ilona-majori őrangyal (akril, falemezek, építmény, kb. 50x50x220 cm) Nagycenk, (2002)
• Pilisszentlászlói pléhkrisztus (olaj, vegyes technika, vaslemez, magasság: c. 2,8 m) (2007)
• A Megváltó (2010) (akril, vászon, oltárkép, 300X200 cm) Balatonboglár, evangélikus templom, (2011)
Elhivatott művész volt, aki egész életművében konzekvensen tartotta magát az 1974-ben megfogalmazott ars poeticájához:
„Elsősorban tiszta kompozícióra, szerkezetre törekszem a helyi hagyományokhoz igazodva, és csak ezen belül a színekre. Olyan világot szeretnék teremteni, bemutatni, amely a magam zártságának, bizonytalanságainak, de tiszta szándékának – hiszem, színeinek (!) – zárt rendbe foglalása.”
Aknay János január 26-án, életének 77. évében hunyt el. Február 14-én helyezték örök nyugalomra Szentendrén.
Novotny Tihamér művészeti író így búcsúzott el a Kortárs folyóiratban Aknay Jánostól: >>> itt