Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház

Az alkotóháznak helyet adó barokk nemesi kúriát feltehetően az 1780-as évek második felében építtette a lengyeltóti Lengyel család. Ebből a földszintes épületből két boltozatos szoba ma is azonosítható, tetejükön terasz található. A família 1807-ben férfiágon kihalt. A három lány közül Lengyel Krisztina örökölte a szigligeti uradalmat, aki Puteani Vencel olasz származású lovastiszt felesége lett. A házaspár halála után József fiuk örökölte a birtokot, aki klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Az 1850-es évek derekán a térképek már egy tágas angol parkot is jeleznek a kastély mellett.
Puteani József báró fia, Puteani Géza volt a következő örökös, de léha életmódja miatt vagyona nagy részét elvesztette. Így került a kastély az Esterházy család tulajdonába 1912-ben. Gróf Esterházy (II.) Pál kibővítette a kastélyt. A gróf 1932-es halál után özvegye, Deim Izabella grófné lakta a kastélyt. Ide költözött az örökös, a gróf unokaöccsének fia, Esterházi János is, aki a kiskastélynak nevezett tiszttartói házba. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulása előtt a grófnő külföldre távozott. Főkertésze, Talabér Gábor vezette a gazdaságot. Ő akadályozta meg a háború után a kastélypark kiirtását.

A második világháború után a kastélyt államosították. 1947-48 között Állami Gazda- és Gazdaasszonyképző Iskola működött az épületben. 1952-ben került az Irodalmi Alap kezelésébe. Bölöni György – nemesi származású író, újságíró, politikus – kezdeményezésére alkotóházat hoztak létre benne, a szocialista írók számára. A következő tíz évben több ütemben alakították át a kastélyt, hogy megfeleljen új funkciójának.
Az alkotóházban a Kádár-korszak szinte minden jelentősebb írója vagy költője eltöltött valamennyi időt. Megfordult itt többek között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda, Nagy László, Pilinszky János, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Déry Tibor vagy Füst Milán.

fotók: Fortepan/Hunyady József

Ma a Szigligeti Alkotóházat a MANK – Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. – üzemelteti. A 2014-ben és 2016-ban végzett felújításnak köszönhetően az egykori Esterházy-kúria visszanyerte régi külső és belső pompáját. Az épületben négycsillagos szállodának megfelelő minőségű 28 vendégszobát alakítottak ki, ahol felújított antik bútorok és új berendezések teremtik meg az alkotáshoz szükséges kellemes környezetet.

A magyar alkotóművészek az alkotóházak szolgáltatásait a Magyar Mecénás Programon keresztül kedvezményesen, más vendégek pedig teljes áron vehetik igénybe. Az alkotóház az írók mellett minden alkotóművészt szívesen lát és fogad, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával.