1755. december 31-én született Keszthelyen a Georgikum alapítója, szülővárossa és térségének felvirágoztatója
A keszthelyi gyermekévei alatt kiváló nevelést kapott fiú 16 éves korától a bécsi Theresianumban tanult. Jogot és rajzot tanult, ahol ez utóbbi tehetségét elismerve az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. Itt, Bécsben lett a felvilágosodás eszméinek követője. Öt nyelven (latin, német, francia, angol és olasz) beszélt. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, gyakornok, majd tanácsos lett.
1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben, majd 1786-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került. A híres Graeven huszárezred alezredeseként tiszttársaival az országgyűléshez fordult, hogy a magyar ezredekben magyar legyen a szolgálati nyelv, magyar katona Magyarországon szolgáljon és legyen magyar tisztképzés. Ezzel magára vonta Bécs haragját, először fogságba vetik, majd a birodalom legtávolabbi helyeire küldik szolgálatba.
18 évi szolgálat után kilépett a hadseregből, Keszthelyi birtokára vonult, ahol családi gazdasága fellendítésén munkálkodott, amiben nagy segítséget jelentett a kor legnagyobb tudású mezőgazdásza, Nagyváthy János, az első magyar nyelvű mezőgazdasági kiadványok szerzője.
A vele való együttműködésben ismerte fel az oktatás jelentőségét: 1797-ben megalapította a Georgikont, Európa első felsőfokú agrároktatásiközpontját. Csurgón gimnáziumot alapított, Keszthelyen 1800-ban már hét iskola működött általa. Támogatta a Magyar Minerva sorozat kiadását, megalapította az évente kétszer tartott helikon ünnepségeket, amely jelen korunkban is működik kétévenkénti megrendezésben.
A balatoni hajózás úttörője is volt, a fenékpusztai műhelyében készültek az akkor híres vitorlás- és komphajók. Phoenix nevű hajója volt az első menetrend szerint közlekedő balatoni személy- és áruszállító. Mindezen felül a neves fenékpusztai Festetics-ménes mellett országos hírűvé váltak az itt rendezett lóversenyek is.
Festetics gróf érdemei közé tartozik a Hévizi-tó felvirágoztatása is: utak, fürdőházak épültek, fogadó nyílt és fürdőorvos vezette a gyógykúrákat.,
Az 1800-as évek elején ismét szembe került a Béccsel, ezért megfosztották kamarási rangjától és kitiltották az udvarból, de később enyhült a konfliktus, így visszakapta korábbi tisztségét.
Halála után fia méltó módon folytatta életművét, mecénásként részt vett a balatonfüredi, harmadik magyar kőszínház létrehozásában.
Csébi Géza irodalomtörténész többek között ezt írta Festetics Györgyről: „A nemzet felemelkedésében játszott szerepe miatt mindenképpen előfutára unokaöccsének, gróf Széchenyi Istvánnak.”
